Szörfözés és polip halászat...

2011-06-27 Hvar sziget.



Szeretem....



...a kontrasztokat! :)



Rövid hazalátogatásom után, újra a szigeten. Óriási kontraszt hazamenni három hónap elszigeteltség után. Néhány napot mindig igénybe vesz az átállás. Afféle aklimatizáció a civilizációhoz. Ilyenkor őrületesen sok impulzus zúdul rám egyszerre, képtelen vagyok kezelni ennyi emberi kapcsolatot. Néha az érzem begolyózok.

Voltam Ausztriában a battai mászó csapattal, csodálatos élmény volt újra együtt táborozni hűn szeretett barátaimmal. Sós tenger és a mediterrán napsütés után, meztelenül fürödöztünk hideg hegyi patakokban. S bár pisztrángot nem fogtunk, Balta gondoskodott róla, hogy senki ne maradjon éhen. Lecsó, paprikás krumpli, ez kell a magyarnak. Köszönöm nektek barátaim a sok szép élményt.

Balatonon is voltam Olíviáékkal. Szörföztünk, úsztunk, labdáztunk, fröccsöztünk, szalonnát sütöttünk, gitároztunk, nevettünk. Néha kicsit pofátlannak érzem azt a végtelen szabadságot és boldogságot amiben élek. Természetesen hálás vagyok érte, s mindenkinek azt kívánom, hogy nagy kanállal falhassa az életet. Szívja magába a tapasztalatokat, utazzon. Bolonduljon meg néha a barátokkal az ember, s csendesítse le a lelkét ha az élet úgy kívánja. Mindennek megvan a maga ideje. Csak mint a vetésnek és az aratásnak is.

Szóval újra a szigeten. Aranyos Gergő barátommal és kedves jövendőbeliével, Kingával jöttem vissza Hvar szigetére. Itt töltik nálam a bázison előre hozott nászútjukat. Iszonyatosan édesek. Turbékolnak mint a galambok, hármasban, hiszen a pocakban növekszik egy emberke. Én vagyok a negyedik, a gyertya tartó. Majd minden nap halakat grillezünk és friss helyi zöldségekből készítünk salátát. Új kedvencem lett Gergő barátom specialitása, a fóliában sült cékla, amit aztán hideg salátaként tálalnak más növényekkel együtt. Gergőben is elveszett egy gurmet. Nem hiába, egy házból valóak vagyunk, szokták mondani.

Rengetegen vannak a bázison, mászók jönnek mennek. Rekeszekkel fogynak a sörök nap mint nap. Öt literes kannákba töltögetjük ide oda a finom helyi borokat. Kísért a múltam, úgy néz ki valahol én már mindig vendéglátós maradok. Kánikulában bárkire rá tudok sózni egy hideg Karlovackot.

Megbolondulok a meztelenkedő nőktől. Forr a vérem. Cici hegyek. Mindenhol csak pucér nőket látok. Már álmomban is. Nudista strand lett a bázisból, persze nem bánom. Édesanyám mesélte, kis gyermek koromban futottam a monokiniző nőcik után, s közben az kiabáltam: Cicis néni, cicis néni. Rossz pénz nem vész el. 35 fok, perzselő nap, meztelen nőcskék, én meg könyékig a csempe ragasztóban. Könyörgöm, hogy lehet így dolgozni. Minap viccelődtem osztrák lányokkal, hogy vegyék fel a melltartót különben sosem lesz kész az új rész. Na de elég a pucérkodásból.

Berkó! Köszönöm a szörf leckéket, hasznomra vált. Azt hiszem még egy sportba beleszerelmesedtem. Bernát barátom balatoni szörf leckéi után, könnyű szerrel ki mertem vinni a nyílt vízre a deszkát. Ezerrel szörfözök. Igaz fordulni még nem tudok, de sebaj. Beleugrom a vízbe, megfordítom a deszkát, átdobom a másik oldalra a vitorlát és már robogok is a másik irányba. Egy hónap és jöhet a szaltó gyakorlása. Remélem.

Elkészült az új vendég szoba. Visszatérésem után, rögtön belevágtam az elmarad munkákba. Leraktam a csempét és kifugáztam, lefestettem a falakat. A szikla felőli oldalon beázás mentesítettem művészien, vízálló glettel és ecsettel. Olyan volt mint ha egy ókori város romjait restaurálnám. Sziszi-fuszi munka vagy ’art work’ ahogy a Miró mondaná. Még egy aprócska polcot is készítettem kagyló berakással. Beraktam az ágyat és a matracot is. Felfúrtam egy fa polcot és bekerült egy szekrény. Frissen vágott levendula csokrot tettem az ablakba, megköpködtem a szoba sarkait és egyik este bent is aludtam, amolyan felavatás jelleggel. Én csináltam, az egész szoba belsejét, nagy részben a külsejét is, csodás érzéssel tölte el. Végre építettem valamit, most már joggal érezhetem magam igazi férfinak. Hiszen mindig mondják, hogy egy férfi bizony tudjon fúrni, faragni.

Jártam a szőlőben is. Valamelyik nap kora reggel felcaplattam a hegyre és megszórtam szulfáttal a szőlő leveleket. Gombás fertőzések ellen. Csodás a szőlő, duzzadnak a fürtök, alig lehet lépni a vesszőktől. Összenőttek keresztbe kasul. Szeretem őket. Tudom őrülten hangzik, de beszélek is hozzájuk, pátyolgatom őket. Remélem jó lesz az idei termés.

Fogtam egy polipot. Vagyis kettőt. Az egyiket elengedtem, a másikból salátát készítettem. Soha korábban nem öltem le állatot. Remegett kezem lábam, de megtettem. Nem hagytam szenvedni, egy pillanat volt az egész. Energiák cseréltek gazdát, hihetetlen érzés volt, sosem fogom elfelejteni. Kiültem a partra ölemben az áldozattal, összekulcsoltam a kezemet, becsuktam a szememet és mondtam egy imát a polipért. Megköszöntem Föld anyánknak, dicsőséges Istenünknek Jehovának, a csodálatos természetnek, az univerzumi egységnek, hogy ilyen csodálatos élőlényeket teremtett és táplálékul adta nekünk tökéletlen embereknek. Feloldozást kértem a vadászatért és békés távozást zsákmányom lelkéért. Csak mint az ősi népek, akik tisztában voltak a természet szabályaival. Mindenki azt eszik amit képes leölni. Ezen érdemes elgondolkodni. Mindegy, hogy növényről vagy állatról van szó, az életben nincs különbség. A piacon vásárolt disznó hús sem mentség. Gondolkozzunk csak…

Nagyon izgatott vagyok, nemsokára csapatostul jönnek drága barátaim. Várlak titeket nagyon. Gyertek, siessetek, sütünk, főzünk nagyokat.

Ja, igen! Orsi, hozhatod a gumi krokodilt, de a Miró nem fogja odaadni a csónakot vontatás céljából. Félti mint a hímes tojást. Hozzatok kandírozott barack pálinkát, ágyasat. Bog.

Dalmát polip saláta:

A polipot főzés előtt falhoz csapkodjuk, hogy puhuljon. Annyiszor kell odavágni ahány tapadó korong van egy lábán. Ez a biztos puhítás receptje.

Eztán bőrösül, belestül, hártyástul, szemestől, fogastól együtt forrósban lévő vízbe tesszük. Harminc, negyven percig főzzük. Addig kell főzni míg könnyen le nem jön a ’’bőre’’. Kis késsel lenyúzzuk a vékony hártyáját, míg csak a fehér húsa marad. A tapadó korongok maradhatnak. Apró darabokra vágjuk és félretesszük. Azt mondják a helyiek, akkor az igazi ha főzés előtt egy éjszakára a hűtőben áll.

A polip súlyához mérten, hagymát vágunk vékonyan, fél fülre, majd hozzá adjuk a felaprított polip húsát. Egy tálban az egészet összekeverjük kapribogyóval, oliva olajjal, házi borecettel, sóval, borssal, kicsi fokhagymával és apróra vágott petrezselyemmel. Tíz percig hűtőben állni hagyjuk. Nem is tudom ettem e már finomabbat?! Persze az elfogultság gyanúját fent tartom. Bon Apetit.