andrew in hvar

Kedves olvasóim! Szabadságra mentem! Tudom furcsán hangzik, nektek úgy tűnhet mintha most is azon lennék. Dolgozom itt eleget. Miróval Szolvéniába, Dovje nevezetű falucskába utazunk a Triglav lábához, két hétre, vendégházat felújítani és síelni. A faluban nincs internet, így sajnos nem tudom nap mint nap megosztani veletek élményeimet. Ezután közvetlenül, december elején hazalátogatok Magyarországra. Szlovén utan beszámoloját december 15-e után olvashatjátok majd. Köszönöm, hogy velem vagytok és olvasgatjátok írásaimat. Tudjátok, csak nektek írok. Ne felejtsetek el, december 15-e után jövök vissza Szent Vasárnap falujába és jönnek majd az újabb bejegyzések. Addig blog stop. Mindenkinek csóközön! Andris Kőember, én építettem! Ő vigyáz a blogra amíg házon kívül vagyok! :)

2010.11.14.-15. (nedjelja, ponedjeljak) háttérben a kicsiny falum Ó gyönyörűséges mediterrán. Finom napsugarak cirógatására ébredtem Szent Vasárnap falujának vasárnapján. Lustán keltem, tudtam ma nem kell dolgozni. Reggelim csokoládéból és joghurtból ált. Félmeztelenre vetkőztem és felfedező túrára indultam a hegyre. Minden helybéli a templomban van, tucatjával állnak a kápolna előtt az autók. Nyitva volt az ajtaja, beleskelődtem. Többen észrevettek és később kérdőre vontak miért nem járok templomba? Visszakérdeztem, hogy mise után miért járnak a férfiak   kocsmába? Ebben a formában kicsit állszentnek tartom közhelyes templomba járást. Különben is, imádkozni indultam a hegyi monostorba. Nem a jelzett turista ösvényen haladtam, egyenesen vágtam neki a meredek domboldalnak, szőlőtőkék és oliva lugasok között. Útközben meg megálltam szemügyre venni a falucskát fentről. Csodálatos. Fehér köves házak tetején virít a vörös cserép. Kék árnyalataiban játszik a tenger, sőt néhol arany színb

2010.11.11.-13. (cetvrtak, petak, subota) Édes, kedves olvasóim. Oly sok kedves visszajelzést kapok tőletek. Köszönöm, hogy tartjátok bennem a lelket. Így sokkal könnyebben megy az írás. Csak nektek írok. Esernyő gomba a bázihoz vezető út mellett Csütörtök, péntek, szombat. Három nap elszállt mint a villám. Hiába, falu helyen már csak így megy, köszönhető a kemény mezőgazdasági munkáknak. Dolgos napokon vagyok túl. Rengeteget munkálkodtunk a bázison. Engedjétek meg, hogy bemutassam a munkamenetet. Gyors reggeli után, ami a napokban banán, alma, műzli, joghurt, kefir, magvas kenyér, dzsem és olivakrém volt, azonnal nekiláttunk a munkáknak. Első ként a földszinti toalett ciszterna rendszerének tetejét betonoztuk. Léc alátámasztás, vasháló, beton, némi vízszintezés és kész. Nagyobb munkának bizonyult az emeleti konyha szélesítése. Bitang nehéz ütve fúróval fúrtok a lyukakat a sziklába folyamatosan. A fúró olyan erővel bír, amit ha rosszul tart az ember képes még a vállát is kiugraszt

2010.11.09.-10. (utorak, srijeda) utolsó simítások előtt Szabad nap. Nem mintha a többi nap nem lenne az. De ma parancsba kaptam, hogy szigorúan nem csinálhatok semmi munkának minősülőt. Ám legyen, mondtam. Nagyon későn keltem, tegnap éjszakai művészkedésnek köszönhetően. Jól esett kialudni magam. Joghurtot és nápolyit reggeliztem, csak úgy gyorsan, franciásan. Nagytakarítottam a szobámban. Kivittem a szőnyegeket, kiporoltam őket. Módszeresen elrendeztem a kandalló alatti fahasábokat. Ha jön a hideg kéznél legyen. Felsepertem és felmostam. Rendet raktam a ruháim között. Aztán irány a bázis. Sosem lesz tél, egyszer s mindenkorra elkönyveltem. Árnyékban mért hőmérséklet 19 fok, tűz a nap, 18 fokos a tenger. Pedig a meteo rossz időre esküdött. 6-os royal póker? ...vagy butterfly drill? Több sem kellett, hogy Andris fejest ugorjon a vízbe. Nem mondom, sokáig nem lehet lubickolni. Valljuk be őszintén, november elején egy gyors csobbanásnak is örülhet az ember. Sportnak szántam nap

2010.11.07.-08. (nedjelja, ponedjeljak)  Maslina  Oliva, oliva, oliva. Az olajbogyók körül forog a világ november első heteiben. Akár merre nézek, mindenki szorgosan szüretel. Présházak éjjel nappal zakatolnak. Csorog az olaj szüntelenül. Szolid reggelim műzliből, mézből, zabkorpából és ribizliből állt. Jó gazda módjára hamar nekiestem én is a gyűjtögetésnek. Rossz időt jósolnak következő napokra, muszáj végezni ma a földeken. Déli harangszóra csupaszon ált mind a tizenegy olajfa a falusi hátsókertben. Jól megérdemelt ebédünk gomba pörkölt volt. Miró gyűjtötte a gombákat az erdőben. Bevallom egy kicsit féltem, nehogy gomba mérgezést kapjak. Az ebéd finom volt és túléltük. Szieszta után felmentünk dzsippel a hegyre, ott is van tíznél több olajfa. A hegyen öregebb, hetven éves fák vannak, a terméshozam mégis sokkal alacsonyabb lett mint lent a faluban ahol a legtöbb fa csak tíz éves. Két óra alatt végeztünk. Összes betakarított oliva 150 kiló. Kérésemre tíz kiló bogyót félreraktu

 2010.11.05.-06. (petak, subota) Caterina & Miró válogatják az oliva szemeket Hétvége első napján, azaz pénteken,   ismételten aranybíboros nap felkeltére ébredtem. Imádom a mediterrán mikroklímát. Rá kellett, hogy jöjjek itt sosem lesz igazán tél. Sebaj, majd hógolyózunk és szánkózunk otthon. A bázison reggeliztem, Miró tortilliát készített, zöldségekkel és sajttal. Villás reggelit csaptunk és megbeszéltük az elmúlt hetek eseményeit. Felsoroltam neki mennyi mindent csináltam meg még távol volt. Eztán meg is mutattam neki az eredményt. Majd elszámoltam a pénzzel. Ellenőriztük a kasszát és a félretett bevételeket. Minden stimmelt. Étterem vezetőként megtanultam, hogy a pénznek mindig stimmelnie kell. Egy peták sem tűnhet el nyomtalanul. Kunára pontosan annyi volt amennyinek lennie kellett. Pihenő nap volt a mai. Elszámolás után 4 kilómétert kajakoztam. Fenséges volt. Megnéztem a távolabbi deep water solos helyeket. Van egy két izgalmas rész. Egyszer n

2010.11.03.-04. (srijeda, cetvrtak,) Fisherman Woww! Ez volt a reakcióm szerda reggel amint kidugtam a fejemet az ajtón. Esős napok után újra nyár van. 20 fok, szikrázó napsütés, feszített víztükör. Napfüggő vagyok, a nap szerelmese. Csak úgy mint Tics barátom, aki már most biztosan tudja, hogy bőrrákban fog meghalni. Ne legyen úgy. Napkollektorhoz tudnám magam hasonlítani, ami csak akkor működik ha süt a nap. Az is lehet, hogy bizonyos mértékben fotoszintetizálok. Komolyan. Sokszor érzem ahogy töltődöm akár egy akkumulátor. Nincs is jobb reggeli mint az előző esti palacsinta maradék. Megmaradt egy csokis-banános, egy ribizli lekváros és egy csokis-kókuszos. Mindhármat bevágtam, bögre tejjel kísértem. Jó időre való tekintettel nem választottam túl sok fizikai munkát mára. Kicseréltem az olaj bogyók alatt a tengervizet illetve a konyhában tevékenykedtem egy kicsit. Készítette egy függő polcot. Napom hátralévő részében henyéltem. Ebédre az előző nap készített húslevesből ettem egy jó

2010.11.01.-02. Hvar tűzhajlító :) Úgy tűnik tényleg vége a szezonnak. Előre láthatólag nem lesznek vendégek karácsonyig. Olajbogyó szüreteléssel kezdtem a napot. Az érett szemeket egy nagy piros kádba tettem és tenger vizet hordtam rá. A sós víz elveszi a bogyók kesernyés ízét és tartósítja őket. Nem vittem túlzásba ma semmilyen munkát. Délelőttömet a sirályok és kormoránok életének megfigyelésével töltöttem. Eszembe jutott egy mese miközben távcsővel figyeltem a madarakat. A tücsök és a hangya története. Talán mindenki ismeri. Még a tücsök csak hegedül addig a hangya szorgosan gyűjti az élelmet télire. Hasonló a kontraszt a sirályok és a kormoránok között. Kormoránok vad szárnycsapásokkal küzdik magukat közelebb leendő fészkükhöz a hevesen tomboló déli széllel szembe. Csőrük tele fűszálakkal és gallyakkal. Csodálatos madarak, kitartásuk példaértékű. Bezzeg a sirályok, akár csak a híres mesebeli hegedűs tücsök, fütyülnek a rosszidőre. Feszesen kitárt szárnyukat meg sem lebbentik,

2010.29.-31. (petak, subota, nedjelja) Nézzük csak, mik történtek az elmúlt napokban. Pénteken korán keltem, gyönyörű napsütésre. Mosás, teregetés és vásárlás után lesiettem a bázisra. Török kávé, műzli és szilvalekváros kenyér, több sem kellett reggelire. Beérett az oliva. Mindenki szüretel a faluban, én sem halogathatom tovább. Órákon át szüreteltem. Elképesztően élvezem a munkát. Csipkedem a fekete lédús olaj bogyó szemeket, meztelen felső testemet süti a nap, madarak csicseregnek és súg a tenger. Kell ennél több? Szedegetem a szemeket és közben a friss olajra gondolok. Egy száz éves fáról körülbelül 20 kiló termést lehet leszedni. 20 kilónyi olajbogyóból 1 liter tiszta olaj lesz. Számomra többet ér az aranynál is. Gondoljunk csak bele, hány fáról kell szedni a szemeket, hogy mindenki locsolhassa az örök életet adó elixírt? Imádom az oliva olajat. Sokszor magában megiszom, vagy kenyérre csepegtetem. Szedtem egy kilóra való zöldet is, hogy befőttet készíthessek belőle. Eddig azt hit