Jelentés a szigetről.
2012. április 14. (szombat)
Este van már. Miró hangosan zenét
hallgat. Vanessa May és a magyar női hegedű trió a Princess szól, üvöltve.
Korábban megittunk egy pohár bort és most igen jó a kedvünk. Pedig tényleg csak
egy pohár volt. Megkóstoltuk a tavalyi sajátot ami tavaly szeptember óta eddig
kóstolatlanul ált barrique hordóban.
Igen! Ez az, mondtuk egyszerre.
Minden elfogultság nélkül, érzem benne még a veríték cseppjeimet is amik a
tőkék tövéhez hullottak kapálás közben. De nagyon megérte. Saját borom, első
próba és minden kétséget felülmúlóan első osztályú, minőségi vörös. Ez az, ez
az…. Mondogattam. Nem győzök betelni. Élvezem a sikert nagyon.
Reggel kávézni és vásárolni
voltuk, lusta áprilisi szokás szerint. Örülök mikor Miró lusta, ilyenkor én is
többet lazíthatok. Úgy látszik jó kávépartnernek tart, mindig hív, hogy menjek
vele. Végre tanítgat horvátul is picit. Változik az öreg, mint púpos gyermek a
prés alatt. Azt hiszem teljesen befogadott. Nem utolsó sorban, az hiszem nagy
munka lenne nélkülöznie a segítségemet. Persze nem ugrálok, örülök, hogy itt lehetek.
Szorgosan dolgozom és Ő becsüli a munkámat.
Egész nap esett, valószínűleg még
néhány napig esni is fog. Engem nem zavart, esernyővel a kezemben gyűjtögettem
a spárgát az erdőben, lefele menet a bázisra.
Ebédre bableves volt spárgával.
Majd szieszta.
S aztán egy kis játék a különféle
ragasztóanyagokkal. Egy kis anyag ide, egy kis anyag oda. Itt még mindig
befolyik az esővíz. Ott még egy picit szivárog. A víz mindig megtalálja az
útját. Aki sziklába vési a házát, legyen türelmes. Pont.
Belga fiatal pár érkezett a
bázisra, délután. Gyors Check in és mindenki ment a maga dolgára.
A kert rendben van, a növények
imádják a langyos áprilisi zivatarokat. Ültettem még mentát, nyáron kaszálni
lehet majd. Azt hiszem szenvedélyemé vált a kertészkedés, igaz jobb mintha a
szerencsejáték vált volna azzá.
Zsolti tollából ma már olvastam.
- Imádlak olvasni, jó vagy barátom. Remélem hamarosan találkozunk. - De még
néhány oldal Jack Kerouac-tól is felfalok vacsorára.
(Kitti! Leveleid Angliából
ösztönzőleg hatnak rám. Tudom, és köszönöm, hogy olvasol! Sajnos a kalács még
várat magára.J)
Csók mindenkinek, éljenek sokáig a sirályok!
Másfél éve |
Fél éve |
![]() |
És most, csak hal nélkül. :) |
Comments
Post a Comment