Spárga szezon, lepkék, 5-ös UV index és egyéb mulatságok...

2011. április 3. Sveta Nedjelja

Éjszakára becsukja szírmait, nappal kinyílik.

Szent Vasárnap, Szent Vasárnap falujában. Csodálatos nap volt a mai. Mintha visszakaptam volna valamit amit elvesztettem. Mintha visszataláltam volna igazi önmagamhoz. Jó érzés töltött el egész nap.

Stabil tavasz, ragyogó napsütés, 25 fok, 5-ös UV index, s a szelek sem fújnak. A tenger meg sem moccan, még az apály-dagály változást is nehéz észrevenni. Vitorlások, egyre többet látni őket. Némelyik egészen közel jön a parthoz, csak hogy fájdítsa szívemet. Milliónyi halászcsónak a tengeren, mindenki kihasználja a szép idő adta lehetőségeket.

Órák hosszat jógázom a parton, egy szál töki-böki fürdőgatyában. Az arcomat kicsit oda is égettem. Az öbölben a halak a vízfelszínről eszegetik a virágport. Tudják mi a jó, én is eszem néhány kanál propoliszt. Aztán meglocsolom a frissen ültetett virágaimat. Gyomlálok, gazolok egy kicsit a sziklakertben. Oda nézz, hát ez meg? Spárga, és nem a kötöző zsinórra gondolok. Vadon terem a spárga, mindenhol. Ősszel gomba, tavasszal spárga. Igaz, feltűnt a napokban, hogy a falubéli háziasszonyok valamit szedegetnek az út szélen, de nem jutott el az agyamig, hogy biztos valami ehetőt szednek. Spárgát szedtek. Több sem kellett, rákattantam a spárga szedésre én is, s rögtön egy maréknyit gyűjtöttem.

Nagyon tűz a nap, nyomás úszni egyet. Húsz perc snorkeling, lándzsával, sikertelenül. Bosszant, hogy végre látom a halakat és egyet sem tudok levadászni. Bevetettem az összes pecabotot. Próbálkozom fenekezéssel, úszóval, hálóval, szuronnyal, sajnos sikertelenül. Alkarnyi Oradeák tátognak a víz tetején, tőlem két méterre és nem tudok egyet sem kifogni. Szégyen, semmit sem tanultam fél év alatt?

Alma, mazsola, dalmát keksz és propolisz az ebédem. Ezt szieszta követte menta teával és pucér napozással. Eztán egy kis gimnasztika. Szigorúan betartom amit előírtam magamnak, fél óra travelzálás kis peremeken, ötven húzódszkodás, ötven fekvőtámasz, százötven hasprés. Ömlik rólam az izzadság, imádom.

Van egy csomó vendég, mind Horvátok. Egy párocska Zágrábból, és nyolc helyi felnőtt három gyerekkel. Hvar városból jöttek, nagyon jó fejek, naplementéig beszélgettünk. Azt hiszem megfogtam velük az aranyhalat. Kérdezgettem őket munka ügyben, azt mondták nyáron akad munka a városban bőven. Lehet, hogy átköltözöm a citybe. Hiába, egy Citynek a cityben a helye. Fene tudja! Ígéretesen hangzott minden amit mondtak. Nyáron a sziget fővárosában, cubai zenekarok, meztelen lányok a parton, koktélok és mulatozás. Nem is tudom! Azt mondták az idény munkák ráadásul kifizetődőek. Még meggondolom.

Előkerültek a lepkék is, kibújtak téli hernyó bundájukból, színesebbé téve ezzel a mediterrán mindennapokat.

Vacsorára  spárgás, paradicsomos rizst készítettem illetve házi csokis, kókuszos, banános palacsintát böjtös kiadásban. Mennyei manna. Gitároztam is, megfestettem eddigi legjobb képemet és most blogolok. Beszéltem a szüleimmel és még a bibliából is olvastam.

Csodálatos napokat éltem át. Jól érzem magam a bőrömben. Mindjárt jönnek Oliék is. Szuper minden. Boldogság!

Az első hullám

Mégtöbb hullám.

A tenger, ahogy én látom.

Óh je-je, Óh já-já, Óh tírá-rírá-rá! :)