Újabb csodás nap



Csók mindenkinek



Tegnap későn és kissé zavaros fejjel tértem nyugovóra. Ezért ma csak 8:30-kor keltem. Úgy néz ki sajnos itt sem tart örökké a jó idő. Szürke felhők meredeztek az égen, s a szél is erősebben fújt a szokottnál.  Már amennyire egy hét távlatában szokottnak lehet nyilvánítani bármit is. Parti szél fújt keletről, magas hullámokat gerjesztve, a profi vitorlázók nagy örömére. Nem panaszkodom, a hőmérséklet így is nagyon kellemes, hisz egy szál trikóban és rövidgatyában indultam a bázisra. Vásároltam friss pékárút és joghurtot. Néhány napja rászoktam, hogy lent reggelizek a szikláknál. Üres hassal jól esett egy kis futás, lefele a szerpentines úton. 9-kor már lent is voltam és készítettem a reggelit. Kenyeret, sajtot, kolbászt, joghurtot és zöldalmát reggeliztem. Citromfüves zsálya teát főztem és egy gyenge kávét is. Halmozom az élvezeteket. Miró 11 körül érkezett, három új vendéget hozott magával. Nem alszanak itt, csak mászni jöttek. Megérkeztek a Norvégok is akiket sikerült elijesztenem tegnap miután szóltam, hogy az ételeiket dobozolják be vagy szatyrokban felakasztva tárolják, az egerek miatt. Inkább a komfortos apartmant választották egy zsáknyi pénzért a faluban. Nem tudom mitől félnek, hiszen kígyók is vannak akik nagyon szeretik elkapni az egereket. Nem mérges kígyók, ne izgulj anyukám. Andréas, újdonsült hajós kapitány barátom is eljött mászni 8 vendége kíséretében. Évente közel 20 vitorlás túrát szervez az Adriára, és vendégeit mindig elhozza mászni, hogy kalandosabbá tegye nyaralásukat. Érkezett egy négy fős Svájci csapat is, akik egész nap megállás nélkül fanatikusan másztak.  Ma már mindent egyedül csináltam. Beszedtem a pénzeket, kitöltöttem a regisztrációs adatlapokat, számlát írtam, értékesítettem, apartmant szerveztem és elláttam kellő információval vendégeinket. Három Szlovén lány jött  mászni koradélután, nagyon csórók voltak, nem akartak belépőt fizetni, sokat sírtak ezért bőven kaptak kedvezményt. Miró azt mondja felettébb elégedett a munkámmal. Aminek örülök, szeretem ha dicsérnek. Később Jürgennel, másztam három könnyebb utat. Nagyon élvezem, hogy folyton sziklát mászhatok. Azt hiszem fogytam is rengeteget a sok sportolástól, pedig örökké csak eszem.

Az üveghegyen is túl

Ebédre ismét halat készítettem, maradt még tegnapról két szép méretes. A szeles idő végett serpenyőben sütöttem a halacskákat grillezés helyett. Kenyérrel és rengeteg oliva olajjal ettem. Imádom a halat, minden nap tudnék halat enni.  Délutánra nem maradtak kötelezettségeim, leginkább csak beszélgettem mindenkivel, mindenről. Sötétedés előtt egy picit még lapátoltam önszorgalomból. Holnapra esőt jósolnak a halászok, már pedig Ők mindig tudják az igazságot. Hiszek nekik és gyorsan behordtam mindent ami elázhat.

Hamar távoztak a vendégek, így én is korán visszajöhettem a faluba. Beugrottam az étterembe is ahol Jürgennel ittam egy sört, s azután hamar haza ballagtam. Fürödtem, teáztam, tévéztem, interneteztem. Most pedig blogot írok.